Ennek oka lehet a hasítógép berendezésében a szalag nyírási folyamata is, ami az inkonzisztencia és a hajlítás mindkét oldalán látható sorja megjelenésének köszönhető. Például a tekercselési folyamatban, mivel van egy sorja oldala és a sorja nagyobb oldala a lemez vastagságának nagyobb, a lemezvastagság nagyobb oldala nagyobb, a térfogat átmérője nagy, és kiszélesedő hengert hoz létre, amely a lemez meghosszabbításának szélét képezi. hajlít. Ezt a helyzetet a megfelelő vastagságú papír másik oldalára kell beilleszteni, vagy osztott feldolgozást kell végezni.
Ezen túlmenően a szalag élének egyenetlensége, hullámossága is lehet, ami az élvastagság változásához vezet, és vágóél-nyúlást okoz, vagy a vágóél oldali szintereződése, a penge és a penge nem megfelelő érintkezése a pengeoldali érdesség, és hullámos szalagéleket eredményez. A speciális ellenintézkedések a következők: a vízszintes hézag növelése az oldalsó nyomás csökkentése érdekében. Válassza ki a vágandó anyagnak megfelelő pengét.
Emellett a hasítási folyamat során az acélszalag vízszintes hajtogatásának problémájával is találkozhatunk. Ilyen helyzetben az első oka a hajtásnyomok előállításában részt vevő penge lehet. Például, amikor a szeletelő keskeny szalagszélességet vág, a csíkot megfogja a két külső penge, mert az ujjnyomás nem tölti ki a két külső él közötti rést. Ezen túlmenően, ez annak köszönhető, hogy a tekercselő orsópofák a hajtási nyomok gyártásánál, az acélszalag a tekercselő gépben, amikor az első kör nincs közel, és ebben az állapotban a tágulás továbbra is tekercsel, amikor előállítják.
A hasítógép működése során a hasító termékekben is megjelenhetnek a szembetűnő késnyomok, melyeket valószínűleg a nyomólemez okoz, hogy a nyomólap miatt késnyomokat hozzon létre, illetve a lemez magassági inkonzisztenciáján keresztül. hogy a nyomónyomása az acélszalagon túl nagy legyen és túl nagy legyen. Vagy a késnyomokat a szerszámlap felfelé vagy lefelé ugrása okozhatja.
